Én azt mondom demokrácia, a Hatalom azt, hidd azt, ha úgy tetszik.
Én azt mondom akarom, a Hatalom azt mondja, persze, ha én is.
Én azt mondom mégis, a Hatalom nevet végig.
Én azt mondom diktatúra amit csinálsz, a Hatalom azt mondja, csak illiberális.
Én azt mondom gazság, a Hatalom meg azt, hogy i-gazság.
Én azt mondom a rendőr engem véd, a Hatalom meg azt, hogy tévedsz, mert engem véd.
Én azt mondom, hogy TEK, a Hatalom meg azt, de nem nek-TEK.
Én azt mondom majd az ...
Kértem egy szívességet a Brigitől... Hogy ezt változtatás nélkül hozza le.. Ez a Tiéd. Csak a Tiéd.
Azért itt, mert szeretném ha ez megmaradna akkor is, amikor én már nem leszek, és te sem leszel. Mintha egy fa törzsébe két név lenne belevésve és egy szív ölelné őket. Na, ez a modern változata ennek.
Fotó: Pixabay
Azért így, mert képtelen vagyok feloldani a blokkolást a telefonomról, a tiltásokat, és hidd el, most jobb is ez így. Mert ez egy kicsit ...
Hazafele úton van a "megszálló sereg". Most nagyon üres és csendes lett a lakás. És ez egyszerre jó is és rossz is.
Azt hiszem, én nem vagyok az a mesei drága nagymama. Bevallom, nekem már néha sok az a pörgés, az a zaj, amit a két unokám képes produkálni. Tömény volt ez az egy hét, sokszor éreztem, hogy még az összeeséshez is fáradt vagyok. De a sok nevetés, ölelés és puszi kárpótolt mindenért.
És igazából nagyon kellett ez a kis idő a politika, a ...
Az első karácsony amire emlékszem, nem sikerült igazán jól. Kis faluban Geszten éltünk egy régi parasztházban, ahol két szoba volt és egy szabadkéményes közös konyha, nagyanyámmal. Mienk volt az udvari szoba. Jól megvoltunk itt. Karácsony előtt apám azon gondolkozott, hogyan lehetne egy karácsonyfát állítani nekem. Napközben eljött hozzánk az unokabátyám, aki akkor már 16 éves volt, azt mondta, hogy majd ő hoz valahonnan fenyőgallyakat és abból ...
Tartózkodnék mindenféle sablonos karácsonyi jókívánságtól, mert némileg kommersznek érzem őket. Mégis, akkora flash-em volt az előbb a stégen rúnázás közben, akkora béke szállt rám, hogy szinte éreztem a kicsi szárnyak suhogását. Ezért inkább ezt írom:
Szeressetek! Nevessetek! Örüljetek!
Szeressétek a csapongó fiatalokat, még ha túl zajosak is nektek.
Szeressétek az idős, remegő kezű néniket, még ha a mulandóságra is emlékeztetnek.
...
Ahogy beköszöntött a tél, vele együtt az iskolaszünet, valahol szórakozni kellett a gyerekeknek. A ház egyetlen szobájában mégsem lehetett üldögélni a kemence mellett egész nap. Úgy emlékszem, hogy nem tudott olyan hideg lenni, hogy ne mentünk volna a nyakig érő hóban szánkózni, vagy korcsolyázni.
Fotó: Hógolyózó gyerekek Zalaszántó 1930-as évek Magyar Film Iroda felvétele
A korcsolyázás nem volt egészen egyszerű, mert kellett hozzá korcsolya. Na, ...
Emlékszik valaki erre az intelemre? Kutatva az emlékeimben, arra jutottam, hogy bizony valamikor az "én időmben" megvolt a reális alapja a szólásnak. Minden faluban ez volt a hírközlésnek egy sajátos módja ami nemcsak hasznos, hanem szórakoztató is volt. A községházán nemcsak jegyző és a bíró volt a főnök, hanem nagyon megbecsült feladatot látott el a kisbíró . Akkor még nem volt mobiltelefon a hírek gyors eljuttatására, viszont a falu lakosságát értesíte ...
Rászorulók Karácsonya a Blaha Lujza téren
„Embernek lenni, egy egyre embertelenebb világban – hogy ne csak annyit érjünk, mint amennyi pénzünk van” – ezzel a szlogennel szervez karácsonyi ünnepséget a Minden Ember Számít Egyesület (MESZE) azoknak, akiket nem vár az otthon melege, a család szeretete, illetve mindenkinek, aki napjainkban nélkülözni kényszerül.
A szervezők 2017. december 23-án szombaton 14 és 17 óra között a Blaha Lujza téren zenés ...
Meghalt, beteg, nyomorog, meg fog halni.
Fiatal volt, szép volt, tehetséges volt, vidám volt, ember volt.
Vagy idős volt, már nem volt szép, látszólag semmi különleges nem volt benne, de csak ő tudta így fogni a fakanalat, gyönyörű volt a mosolya. Ember volt. Mindenki szerethető valamiért. Mindenkit szerettek valamiért. A szeméért. A humoráért. A hangjáért. Önmagáért.
Akkor tudod elviselni ezeket a rémes híreket, a determinációnak tűnő végszavakat, ...
Az egész egy helyesírási hibával kezdődött.
A Facebookon egy csoportban színes hátterű, space hiányos, meg egy elcsúszott betűs felhívást tett közzé valaki, amiben használt gyerekjátékokat kért adományként. Valaki más meg rákontrázott, hogy nem lehet osztani. Erre mérges lettem, és írtam nekik másikat. (Gyönyörűsége, hogy én is hibásan, mert külön írtam a gyerekjátékot.)
Azt megosztottam a falamon, majd elküldtem annak, aki a csoportból nem tudta ...
