Kértem egy szívességet a Brigitől... Hogy ezt változtatás nélkül hozza le.. Ez a Tiéd. Csak a Tiéd.
Azért itt, mert szeretném ha ez megmaradna akkor is, amikor én már nem leszek, és te sem leszel. Mintha egy fa törzsébe két név lenne belevésve és egy szív ölelné őket. Na, ez a modern változata ennek.
Fotó: Pixabay
Azért így, mert képtelen vagyok feloldani a blokkolást a telefonomról, a tiltásokat, és hidd el, most jobb is ez így. Mert ez egy kicsit fáj nekem. Egy kicsit összetörted a szívem, és egy kicsit most meghalok.
Emlékszem az első pillanatra amikor megláttalak. Azzal a rettenetes kamerával. Emlékszem az összes beszélgetésünkre, a csikklakertre, E-re.
Fotó: Pixabay
Emlékszem amikor Pécsről kellett volna elvigyelek téged Veszprémbe, és én mindezt Pesten keresztül tettem meg, mert annyira veled akartam lenni. Emlékszem a sasra...
Emlékszem arra, amikor beültük a kocsiba, és a világ másik felén kötöttünk ki azon a fesztiválon, ahol az a fura pizsamás srác volt, a mégfurább holland lánnyal a zuhanyzóban. Emlékszem Boróra, Velencére, a macskára. A zombis fotókra. Az első találkozásra, amikor bemutattál a barátaidnak, amikor az a szerencsesüti megette a nyers pácolt cukkinit amit meg akartunk grillezni, mert azt hitte sütemény. Hirtelen lett egy csomó új barátom
Puszilgasd meg helyettem Szilvikét és Julcsit is, mi már nem valószínű hogy fogunk találkozni.
Emlékszem, amikor az én paranoid fóbiáimmal kitaláltam hogy menjünk Mano Chao koncertre, és te végig vigyáztál rám az első sorban, és az a reccsenés. A kockás cipőm volt rajtam. És arra is emlékszem hogy rajtad mi volt.
Ott voltál amikor sírtam, ott voltál amikor nevettem. Mindig ott voltál éveken keresztül. Ott voltál amikor idegbajos voltam, hogy lázas a gyerek, ott voltál amikor füvet nyírtam. Tudtam hogy vagy, hogy nekem vagy. Hogy számíthatok rád. Valóra váltottad az álmaim. Hogy nyikkanok egyet és ott teremsz. Asszisztáltál a hülyeségeimhez, mindig megpróbáltál ugyan lebeszélni, de tudtad h véghez viszem, inkább a káoszból kivezető úton voltál velem.
TUdom, hogy iszonyú nehéz velem. Hogy rémes egy természetem van, antinő vagyok, imádok duzzogni, a hisztiben jeleskedem, hirtelen és meggondolatlan vagyok. Tisztában vagyok azzal mennyi türelem kell hozzám. És kell még valami egészen más dolog is, hogy elviselhető legyek. Nagyon kell engem szeretni. Akkor leegyszerűsödik és letisztul minden.
Szeretném ha tudnád, hogy nagyon nagyon nagyon és borzasztóan és még annál is jobban szeretlek. Te vagy a másik felem. A lelki társam, a legjobb barátom, a titkaim őrzője.
TUdom, hogy nagyon fogod Őt szeretni.
TUdom, hogy csodálatos lány. Remek ízlésed volt mindig is. Okos, szép, bájos.
TUdom, hogy most már körülötte forognak a gondolataid.
TUdom, hogy az ő álmait váltod valóra.
TUdom, hogy fontos neked.
TUdom, hogy őt akarod.
TUdom, hogy boldog leszel vele.
Nagyon szeretném ha végre te is igazán boldog lennél. Őszintén és tiszta szívemből ezt kívánom neked. Hogy találd meg vele, vagy bárki mással a boldogságot. Téged ismerlek. Minden gondolatodat ismerem. Ginán kívül talán én ismerem a legjobban a legközelebbről a szívedet, a lelkedet. Az egyik legfantasztikusabb ember vagy akit ismerek. Órákig tudnék mesélni az erényeidről, a jó tulajdonságaidról, vagy épp a hisztijeidről, Rólad.
Nem fogsz elveszíteni. Én sem foglak téged. Ott leszünk egymás szívében örökké. Az emlékek között. És ha mosolyogva gondolsz rám vissza, akkor jó munkát végeztem, és minden rendben van.
Becsukom a szemem, és itt vagy velem. Letörlöd most a könnyeim, érzem ahogy átölelsz olyan oltalmazón és védőn, ahogy csak te tudsz. Már megnyugodtam, újra mosolygok, és kinyitom a szemem.
Minden rendben van. Minden Isten akarata szerint történik.
Fotó: Pixabay
ui. Nem magyarázkodom. Nem érdekel... De ezzel minimum tartoztam neked...
ui 2: Nagyon gyorsan gépeltem, tudom hogy vannak melléütések, egy ideig javítgattam, aztán feladtam...
ui 3: Illene megtanulnom a magyar helyesírás szabályait...
ui 4:TÉNYLEG NAGYON SZERETLEK. NAGYON FONTOS VAGY NEKEM. ÉS TÉNYLEG AZT SZERETNÉM, HA VÉGRE BOLDOG LENNÉL. Emlékszel a pár nappal ezelőtti szelfire amit küldtél? A szemed újra élesen csillogott. És ez a csillogás nekem már nagyon hiányzott. Mert egy ideje nem láttam..
ui 5: Figyu, én se vagyok egy matyó hímzés, de minden egyes alkalommal idegösszeomlásom volt, olyan iszonyú nagy rendetlenséget szoktál hagyni a sátorban. Gondoltam szólok, most már minden mindegy alapon.
Szerző: Maja Gabriella Mia
Forrás: Kendő Ereje