Ősztől tavaszig lakott velünk gyerekkorom minden telén. Őrizte a csendet. Olvasóját morzsolgatta az ágyunk szélén ülve, bármikor mellé kucorodhattunk, maga a béke volt vele üldögélni. Bármikor félbe lehetett volna szakítani az imáját, de oly' ritkán tettük. Fejkendőjére, a seggenülőre és a…