Ma van az alighanem legismertebb magyar kortárs talámány, jelesül a Bűvös- illetve Rubik-kocka negyvenedik születésnapja – azaz a RU0158 ügyiratszámú „Térbeli logikai játék” című szabadalmi bejelentést 1976-ban e napon tették közzé.
A Bűvös Kocka és idegenhoni névadója, a feltaláló: Rubik Ernő
Namármost.
Önmagától adódik a kérdés – vajon gazdagabb lett-e a világ e naptól kezdődően?
Ne hamarkodjuk el a választ…
Végigtekintve magyar elmék elsőre is rögtön PRAKTIKUS szüleményeit, igazán elgondolkodtató a Bűvös-kocka szerepe.
Gondoljunk csak Jedlik Ányos dinamó elvére vagy csak egyszerűen a szódavízre, Irínyi János zajtalan és robbanásmentes gyufájára, Bíró László József golyóstollára, netán Bánki Donát és Csonka János porlasztójára – máris csettinthetünk:
– No, igen, ezek Bláthy-Zipernowsky-Déri transzformátorával, Selye János nyugtatójával vagy Szent-Györgyi Albert C-vitaminjával együtt igazán VALAMIK – mellettük ez a tekerős izé csak haszontalanság, leszámítva persze azt a különleges esetet, hogy ha hajótöröttek leszünk egy lakatlan szigeten, amire azért, lássuk be, aligha van esély.
De nem!
Valójában felmérni sem tudjuk, hogy mit hozott magával ez az eredetileg "csak" a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszköz.
Még az is lehet, hogy az Iparművészeti Főiskola akkori hallgatói sok-sok okosságot ismertek föl térlátásuk kifejlődésével – ám az bizonyos, hogy a kocka az elmúlt pár évtizedben ezrek-tízezrek-százezrek, sőt akár milliók fantáziáját mozgatta meg.
Alighanem e tudományos eszközben a világ legismertebb logikai játékát tisztelhetjük, mely játék időközben bevonult sok-sok tudományba (matematikába, pedagógiába…) és a művészetekbe, s ki tudja még hova – hogy az üzleti világra gyakorolt hatását ne is említsem.
Jómagam - bár huszonéves ifjú voltam a Rubik-kocka születésekor – már ismerkedésünk első évében föladtam a vele való küzdelmet.
Bevallom, hogy gyenge vagyok hozzá, de ha ezt finomítani kell, akkor úgy mondom: nagyon balkezes.
Vagy éppen túl ügyes?!
Nézőpont kérdése, hisz az is lehet, hogy én vagyok az, aki a negyvenháromkvadrillió-kétszázötvenkettőtrillió-hárombillió-kettőszázhetvennégymilliárd-négyszáznyolcvankilencmillió-nyolcsszázötvenhatezer (43 252 003 274 489 856 000) kirakható megoldásból a legtöbbet megtaláltam – a maradék (nem szabályos) variációk kirakásához még nagyjából 1 371 512 026 715 évre van szükségem, ha a nap 24 órájában másodpercenként változtatom az állást.
Ifj. Rubik Ernő Kossuth- és még vagy ezer díjas magyar építész, játéktervező, feltaláló 1944 nyarán született Budapesten. Eredetileg építészmérnök, de nemcsak a BME-en tanult, hanem Iparművészeti Főiskolán is, itt szobrászatot és belső építészetet.
Nevében azért szerepel megkülönböztetésül az "ifjabb" kitétel, hogy megkülönböztethessük édesapjától, a pöstyényi, születésű idősebb Rubik Ernő (1910-1997) gépészmérnöktől, aki a legismertebb magyar repülőgép-tervező – felejthetetlen műve a Góbé.
És alighanem hovatartozását egyértelműen jelzi a többi, általa tervezett géptípus neve. Ízelítőként csak néhány: Szittya, Vöcsök, Pilis, Bibic, Esztergom…
Idősb. Rubik Ernő az 1960-as évek elején tervezte a Góbét
A vitorlázógép még ma is népszerű – a felvétel Pesthidegkút határában készült.
Visszatérve a ma ünneplendő találmányhoz: 2010-ben matematikusok bebizonyították, hogy 20-nál több lépésre nincs szükség a kocka kirakásához – ez a szám, mondják, Isten száma.
Ez persze csak az elmélet, a húsz lépésre csak kevesen (vagy tán senki nem) képes.
A Rubik-kocka kirakási rekordját jelenleg egy számítógép tartja 5.27 másodperccel, a manuális csúcs 5,55 másodperc.
A vakon kirakás kategóriában magyar rekordert találunk – egy ifjú 26,36 másodperc alatt rakta ki a kockát.
A képen: A nagy magyar szellemi teljesítmények bemutatására terveznek létrehozni egy új múzeumot, amely egy Rubik-kocka formájú épületben kap helyet. Az avatást négy éve 2017-re tervezték a Rákóczi híd budai hídfője környékén.
A mai jelek szerint ez csak álom marad.
Vagy mégsem?…
Szép napot Mindenkinek!
A Lányoknak puszi, a Fiúknak parola 
:) :) :)
Szerző: Mészáros Sunyo
Forrás: Facebook
