A jobbik neonáci párt volt. Mára behúzódott látszólag valami néppártos centrumba, a fidesz korábbi helyére. A korábban újfasiszta fidesz mára vezére nyomában a jobbszélre nyomult, elfoglalva a jobbik korábbi helyét. Az ország szempontjából látszólag nincsen különbség, hiszen egy neonáci és egy újfasiszta párt volt és van, csupán helyet cseréltek. A különbség valójában mégis óriás. Hiszen a jobbik a maga tizenvalahány százalékával középpárt, a fidesz viszont a maga 40-50 százalékával lényegében egy állampárt. Valójában tehát az egész politikai centrum lett mesterségesen a szélsőjobb irányába elmozdítva. S ez érzékelhető mindennapjainkban tűpontosan. A demokratikus erők válasza erre azonban nem lehet az, hogy a jobbik "szelídülését" érzékelve azt kvázi szalonképesként kezelik. A demokratikus erők egyedüli és megfelelő válasza az lenne, ha nevén neveznék ezt az egész dolgot, annak minősítve mindazt ami. Ennek hiányában a demokratikus erők nem demokratikus erők többé, hanem csak egzisztenciális kollaboránsok.
Szerző: Lovas Zoltán
Forrás: Kendő Ereje