Tegnap este nagy bejelentése, hogy karácsonyra 10 ezer forinttal meg lesznek ajándékozva a nyugdíjasok.
Tegye a szívére a kezét kinek nem jön jól 10 ezer forintnyi ajándék Erzsébet utalvány? Olyan talált pénz, amire nem számítottál? Jut egy kis extra a dióra, mákra, lisztre, mazsolára. Az unokáknak is futja belőle színes szaloncukorra, pár szem mandarinra. Ez így rendben is lenne, csak az a fránya tálalás!
A telefonomra kapom a friss híreket, ami úgy szólt, hogy a pénzt az ország miniszterelnöke adja a nyugdíjasoknak.
Tessék? Ki adja? Miből adja? A sajátjából?
Ha, a sajátjából adná szép gesztus lenne, de kenje a hajára azt a pénzt amire vér, izzadság és könny tapad.
És nem az Ő könnye.
Ha a közösből adja, akkor az nem az övé, hogy szabadon rendelkezzen vele, osztogassa és szórja a tömegbe! Vagy már király? Ejnye-bejnye, hát már a látszatra sem adunk? Arra, hogy van egy költségvetés, annak törvénye, aminek betartása mindenki számára kötelező?
Mi lenne, inkább, ha a következő évi előirányzott inflációra tennének a döntéshozó szakemberek pár tized százalékot? Vagy kapna minden nyugdíjas egységesen mondjuk 10 ezer forintot havonta, nem csak egy évben egyszer?
Drága Miniszterelnök Úr! Bocs, a személyeskedő megszólításért, de maga tényleg drága!
Egy kézcsókért sok a 10000, ráadásul azt ingyen is megkapja, azoktól akiktől magának jól esik.
De azoktól a nyugdíjasoktól, akik nem kegyelemkenyéren akarnak sínylődni, hiszen végigdolgozták az életüket, felnevelték, eltartották a következő generációt, nem hogy kézcsókot, de még egy x-et sem fog kapni.
Hiszen az idős is, pont mint a gyerek, csak idős, de nem hülye!
Forrás: Kendő ereje