Faszomat az egész lopkodásba! De komolyan kezd már marhára elegem lenni!
Egy szót se szólok, amikor olvasom, a kormány mennyit költ az oktatásra. Keveset. De ha legalább az a havi 100+ amit ilyen-olyan adók formájában befizetek normális helyre kerülne, becsszó egy rohadt szót nem szólnék. De hogy azt a meglévő kevés pénzt is kilopják, attól bizony az én zsebemben kinyílik a bicska.
Főleg akkor, amikor a gyerekemtől lopnak. Vagy a te gyerekedtől, unokádtól…
Szeptemberben lett első osztályos a kisfiam. Némi családi, baráti összefogással sikerült kiköhögnöm azt a közel 100 ezer forintot amit a gyerek beiskolázására költöttem. Nem érdekel senki véleménye, az én gyerekemnek kellett, táska, tolltartó, asztal, szék, egy olvasó lámpa, füzetek egyéb felszerelések, tisztasági csomagok, ilyen olyan kiegészítők, a lista amit ugye az iskola bekért. Ez van alapon benyeltem, megvettem, kifizettem.
Az imént pakoltam be a táskájába holnapra. (Nálunk az a szokás hogy anya pakol, és ő ellenőriz le engem, mert így viccesebb, lazább, nincs kényszer, midolgunk…)
Szeretném megosztani veletek a fotókat. Valahol az ocsmány és a hányinger között van.
Ha valaki számára nem lenne világos, elmondom miért. És a problémák töredékét fogom csak leírni. Egy első osztályos, iskolapadba bekerülő gyereknek nem az lenne a lényeg, hogy szép színes igényes könyvekkel csináljunk kedvet az iskolához, az oktatáshoz?
Milliárdokat tapsol el kormányunk, közben veri a mellét hogy ő mennyit költ az oktatásra. Köszi, erre inkább ne költs, jó? Legalábbis ne az én súlyos adóforintjaimból!
Megérteném ha október lenne, vagy váratlanul érte volna a tankönyvkiadót az első osztályos gyermekek létszáma, ezért nem készültek el időben a tankönyvek, ezért vannak a fénymásolt lapok, kiadványok.
De nem baszdmeg, 3 hónap múlva vége az iskolának, és a gyerek ebből az okádékból tanul! Gondolom lesz a tankönyvekre szánt összegből offshore cég, meg kisvasút, meg bánya, meg kurvák! Kibaszottul leszarom mire kell nekik a pénz!
Az se érdekel ha a méltóságos naccságos úr a kurvák seggéről szippantja fel a kokót az én adótízezresemmel!
De kikérem magamnak, hogy a gyerekemnek tankönyv helyett egy fénymásolt fostalicskát nyomnak a kezébe hogy abból tanuljon a kölyköm. Nem, nem egy darab könyvről van szó, itt vannak a fotók.:
Kigürizem a belem, hogy megtehessem, neki meglegyen mindene. Nem baj, hisz ez a „normális”.
Eközben délután 4-re egy fáradt, frusztrált, unott, kiábrándult, rosszkedvű gyerekért megyek az iskolába, akinek a kreativitása szeptember óta eltűnt. Akinek csak akkor van jókedve ha nem kell iskolába menni.
Mert ez az egész rendszer egy szar.
Persze fel lehet nőni kaparós telefon, meg érintő képernyős biszbaszok nélkül. Felnőttem én is, és sok millió más ember is. Ja, meg meleg víz és fűtés nélkül is tudom.
Mondjuk én 1989-ben informatika tagozatos általános iskolában kezdtem az első osztályt, mert anyám fantáziát látott a technika fejlődésében. Csókolom is a kezeit érte. Előbb tudtam kezelni egy commodore 64 számítógépet mint leírni a saját nevemet. Szóval ezt a részét hagyjuk ha lehet, mert legutóbb amikor általános iskolákba jártam nyílt napokra, láttam milyen a számítógép állomány. Szerintem még azokon a gépeken tanulnak a gyerekek amin én is. Elavult, lassú szar mind.
Ez egy más „világ”. Ezerszer több inger éri a felgyorsult világban a gyereket. Kappogunk, hogy bezzeg a 4 éves a telefonon YouTube-on mesét néz, miközben a sajátunk is elvan vele egy ideig. Igen, ilyen világban élünk. Lehet ezt mesenézésre is használni, meg sok más hasznos ügyre. Mi legutóbb egy emberi csontvázat néztünk a gyerekkel, mert kíváncsi volt milyen is az. Összhangba kell hozni az élet minden területét, megtalálva az egyensúlyt, és nem kell félni a modern dolgoktól.
Míg külföldön lapos tv-n, kivetítőn, projektoron, meg kaparós cuccokon tanulnak a gyerekek, itthon egy fénymásolt szarból. Álljon már meg a menet! Pár hónapja jött ki a Pisa szar eredménye. Csodálkozunk még bármin?
A pénz nem oda és nem arra megy, mint amire kellene.
Szégyen, hogy az iskolában a gyerekek fele túlsúlyos, pedig minden nap van torna óra. (nálunk szerencséseknél úszás, korcsolya, séta is) és az iskolai menza is ehető. De mi a szart kezdjen azzal a gyerek, ha az iskolában eszi a sótlan, teljes kiőrlésű nem tudom milyen csodamagos szemlét sajtkrémmel, ha itthon utána jó esetben mákos tészta jut? (iskolai étkezés 12.000.-/ hó ) Persze hogy kövér a gyerek, nem fog lefogyni, mert hiába ugrabugrál, az étkezésén is kéne változtatni. De ahogy én is csak pörköltet zabálok nokedlivel kovászos uborkával, ha nem mondja el nekem valaki, ha nem tanítja meg hogy milyen a helyes táplálkozás, honnan tudjam? És ha tudom?
Anyuka, apuka ha tudja is mi a faszom az a teljes kiőrlésű szar, a 88.000.- forintos jövedelméből nem engedheti meg magának. Nem fogja megvenni. Az én generációm igyekszik beosztani amennyi van, próbál életben maradni és munkát találni Németországban. Majd kint, nyugaton, a civilizációban megtanulják, az egészséges táplálkozást, ahol erre nem csak igény, hanem kapacitás és PÉNZ is van!
Az ingyenes oktatás alig 100 ezrembe került szeptemberben. Most is havi soktízezret költök az iskolára, és arra, hogy megtanítsam a gyerekem, amire az iskola rendszer alkalmatlan.
Nem a tanító nénikkel van baj. Nagyon jófejek, kedvesek, látszik hogy még küzdenek. Csak sajnos nincs semmi eszköz a kezükben.
Talán az életre kellene felkészíteni a gyerekeket! Nem tudja egy 12 éves, hogy mire való egy bankkártya.
Esküszöm. Megkérdezte tőlem legutóbb, hogy azzal mit fogok csinálni? Elmeséltem, hogy fizetni. Tátott szájjal csodálta hogy lehet vele fizetni, meg van pontgyűjtős változata, meg van amivel ezt is azt is lehet, s mi mindenre való.
Honnan fogja tudni 40 évesen hogy mire való egy életbiztosítás? Honnan foga tudni a saját pénzügyeit kezelni? Majd megy OTP atyánkhoz, vagy a takarékszövetkezetbe, mert az van a faluban?
Nem lemaradtunk Európától, de fényévekre kerültünk tőle az elmúlt 10 évben…
Pedig pénz van. Csak nem tudom mire megy el. Ahogy elnézem, tankönyvekre nem. Az valahol útközben eltűnik, kilopják.
Igen, mondjuk ki bátran, szar az oktatási rendszer! De nem javítani kell rajta, hanem az egészet gyökerestül megváltoztatni.
Belátni végre, hogy a gyereket az életre kell nevelnünk, mert tök jó a Pitagorasz tétel, de most komolyan melyikünk használta bármire is az elmúlt 10 évben ezt a tudást, amit szerintem ha álmunkból felébresztenek is mondjuk?
És a másodfokú egyenlet általános megoldóképletét? (minuszbépluszminusznégyzetgyökalattbénégyzetminusznégyácéperkétá)
De azt, hogy egy nyomtatványt hogyan kell kitölteni azt nem tanuljuk meg. Arra majd rájövünk a saját kárunkon, amikor huszadjára megyünk vissza az okmányirodába. Vagy megcsinálja helyettünk a védőnő azt a családi pótlék módosító nyomtatványt, mert épp a lakcímünk változik.
Fogalmam nincs mikor borul el annyira az agyam, hogy felkapjam a gyereket elvigyem innen nagyon nagyon messzire, de úgy, hogy vissza se nézzek soha!
Pofám leszakad amikor mesélik a barátaim Svédországban, Németországban, Ausztriában, Olaszországban (és most figyelj!!) Szlovákiában és Szlovéniában is mennyire más minden. De nem is kell mesélni, elég ránézni az ő gyerekeikre egy fárasztó nap után, meg a sajátomra, és rájövök hogy valami nagyon nem okés itt.
Csodálkozunk még hogy hány magyar gyerek születik külföldön, és hogy mennyit vittek ki eddig az országból?
Én nem csodálkozom.
Augusztusban beszélgettem a szomszéd kisfiúval. Itt bandázott az enyémmel. Ő 2 évvel idősebb mint az én fiam. Magyarok, csak épp Olaszországban migránskodnak, a szünetekben jönnek mindig „haza”.
Gondoltam megviccelem Mikit, próbára teszem, hogy mennyire tud angolul. Hát engem úgy kellett felmosni a földről, amikor huncut mosollyal, kamaszos szemtelenséggel javította ki az angol kiejtésemet. Ja mert hát persze folyékonyan beszél és ír angolul. Az olasz iskolában tanulta. 2 (!!!) év alatt. Ezzel szemben Ádám, aki vele egy idős, szintén a szomszédból, szintúgy 2 éve tanul angolul, egy egyszerű How are you? kérdésre nem tudott válaszolni. Ő ide jár iskolába egy magyarországi faluban. Mondjuk ott az „elitbe”, nem a „másikba”.
Hát ilyen különbségek vannak.
Olyanokon már meg se lepődöm, hogy a plázában kulturáltabban néz ki a budi mint az iskolákban. Tényleg nem érezzük cikinek hogy a nagy tisztítószeres cég „nyereményjáték” keretében iskolai budikat tesz használatra alkalmassá, csupán a reklám kedvéért?
Stadiont, olimpiát meg kisvasutat… Aha… Amúgy lesz hozzá mozdonyvezető is?
Az hogy hideg van az iskolában na és, majd adok egy plusz pulcsit a gyerekre. Egész nap ücsörög a hidegben, de majd megszokja, hisz kemény gyerek. Az, hogy a márciusi napsütésben az osztályterem éghajlata hirtelen sivatagivá változott az is tök normális.
Tényleg, itt minden tök normális? Olajozottan mennek a dolgok? Kurvára nem.
Szerző: Maja Gabriella Mia
Forrás: Kendő Ereje
