Tóth Kata a hajléktalanok ide-oda repkedő mentőangyala. Egyszerre van több helyszínen. Etet, gyógyít, ápol, támogat, fejben tart, figyel, szervez, gondoskodik. Ma este 100 adag meleg étellel kezdett a Blaha Lujza téri Morzsapartin, majd átszaladt a Keletibe az övéihez. Két napja ott hagyott egy asztalt, ahová bárki letehet egy szendvicset, vagy egy tál meleg ételt. Hazaért, és így számolt be a délutánjáról:
Vége lett a Morzsapartinak a Blahánál, de nem maradt kaja a Keleti aluljáróban élőknek, és már el is határoztam, hogy gyorsan melegítek egy kis töltött káposztát, amikor Kitti F. Balog megjelent egy csomó kajával.
Halászlé bajai módra, libasült párolt lila káposztával, sütőtökkrém leves, és bejgli is volt csomagolva.
Így aztán már csak meg kellett otthon melegítenem ezeket a finomságokat, és még egy kis töltött káposztával kiforró teával kiegészítve lementünk az aluljáróba Ili Balatonival.
Vittünk még meleg ruhákat Misinek, Józsinak egy új kabátot ami már az ő mérete, és meleg is. Egy nagyon kedves embertől kaptam a Blahánál. Ugyan ő akarta odaadni egy hajléktalannak, aki neki szimpatikus, és ekkor ajánlottam neki Józsit. Mondta, hogy ő nem megy el a Keletibe, de biztos benne, hogy jó helyre kerül a kabátja, ami nem a legszebb darab, (szerinte) de biztosan meleg. Én azt gondolom, hogy ez a kabát Józsinak az életet jelenti. Mint ahogy annak az embernek is az életet jelenti a két paplan, és a meleg ruha aki a Blaháról jött át a Keletihez, mert miután kiosztottuk az összes ételt, és neki nem jutott, mondtam neki, hogy a Keletiben találkozzunk fél óra múlva, és akkor viszek neki enni. Miután eligazítottam, hogy kit keressen, és mondja meg, hogy én küldtem, az aluljáróban élők befogadták ezt az embert, aki Szolnokról jött három napja, mert ott kidobták az otthonából. Itt holnap állásinterjúra megy a MÁV-hoz, takarítani fogja a vagonokat, ha felveszik. Nagyon bizakodó.
Most kapott egy matracot, van takarója, és ha holnap felveszik a takarítói állásra, akkor remélem valamelyik szállón otthonra is lel.
Nagyon bizakodó, mert úgy érzi, hogy ma olyan impulzust kapott amiért bátran gondolhatja azt, hogy a szerencsétlen élete egy kicsit szerencsésebbre fordult. Sajnos elfelejtettem megkérdezni, hogyan hívják, de holnap majd pótolom. :)
Azt gondolom, hogy ez a nap is remekül sikerült, bár nagyon elfáradtam, és az otthonom is romokban hever, de azt gondolom megérte, mert rengeteg ember arcára csaltunk mosolyt, és új barátságok is kialakultak.
A Morzsapartiról biztosan sok kép készült, arról majd más fog beszámolni. :)
De azért köszönöm a segítséget Gottfried Béla Connerth, Szűcsné Marcsi, Prokop Richárd, Valéria Bálint, Ildikó Bunevácz, Gyula Varga, Sára György.
Nélkületek nem sikerülhetett volna. <3
Szerző: Sándorné Kósa Brigitta
Forrás: Tóth Kata, Kendő Ereje
Sorozatot indítok, olyan "kis" emberek, nagy cselekedeteiről, aki elég ha szerez néhány boldog pillanatot embertársainak. A világmegváltást nem tőle reméljük. Szívesen bemutatom a hétköznapok hőseit a mindennapi jóság rovatban, és lesz a rovatnak negatív párja napi bunkóság címen.
Várok veletek, vagy ismerősötökkel megesett valódi történetet, névvel, vagy név nélkül a feherkendo@gmail.com emailre.
Puszi Brigi :)
