A minap kapott a gyerek egy fekete pontot. Az elsőt. Remek tanuló, jobbnál jobb eredményekkel, csillag, piros pont, matrica, stb minden nap. A fekete pontot magatartásból kapta, mert egy kenyér darabbal fociztak az udvaron. Én ezt teljes nevelési csődként éltem meg...
Iszonyatosan rágódtam rajta, hogy mit rontottam el... Persze tudom, kicsi is, meg fiú is, de akkor is, egy kenyér volt, étel...
Aztán tegnap egy nagyobb bevásárlást csináltunk a gyerekkel. Odajött egy jobban öltözött úr, hogy látja 5000 ft felett vásárolok, neki van egy kuponja, ami 5000 ft feletti vásárlás esetén érvényes, és ha odaadja nekem, akkor megtenném e hogy azt az 500 ft-ot odaadom neki. Természetesen. Annak rendje és módja szerint le is vonták a kasszánál az 500 ft.ot a kuponért cserébe. Kifelé menet látom, jár a gyerek agya. Kérdezem tőle hogy mi a baj, min gondolkodik ennyire?
Á majd a kocsiban elmondja most nem szeretné. Bepakoltunk a kocsiba, és ő megkérdezte. 8 évesen...
-Anya, ebbe az országba, miért van ennyi szegény ember?
Azt hittem elsírom magam.. Próbáltam neki elmagyarázni hogy amit érez és amit gondol azt úgy hívják hogy szociálisan érzékeny, az hogy ki miért szegény pedig nagyon bonyolult dolog... Nem is tudom mennyit értett meg ebből. Végül csak annyit mondott.
-Ha egyszer lesz sok pénzünk, akkor majd adunk a szegényeknek?
<3 szeretem <3 Az én fiam <3 Nagyon büszke vagyok rá <3 <3 <3
Szerző: Maja Gabriella Mia
Forrás: Facebook