Egyszer megírom azt is. A gólyanénis, bársonysexes kisbaba hozatalának, születésének igazmese változatát. De most inkább képekkel mesélek róluk. A gólyákról. Meg a párválasztásról, meg az életről.
A képeken megvan minden, de azért mondom is.
Fotó Nádas 1.
Ezen a képen az történik, hogy egy gólyapár enyhe csőrpírral udvarolgat egymásnak. Az egyik tojó, a másik meg nem. Az gólyakakas, vagy gácsér, vagy kan. Mindegy is. Lényeg, hogy töke van annak, amelyiknek nincs tojástartója.
Fotó Nádas 2.
A vegyes pároshoz csatlakozik egy harmadik fél. Ez a történés, mint tény, sok liberális gondolkodású, leginkább férfi ember bakancslistájának a rangsorban, meglehetősen elől elhelyezkedő pontja. Főleg, ha a harmadik személy ellenkező nemű. Hím a hímet nehezen tolerálja, ugyanannál a nőneműnél, és ugyanakkor, de mesélik vannak még csodák, meg nagyon szerelmesek.
Fotó Nádas 3.
Gólyáéknál úgy látszik szigorúak a szabályok. Csak kettő játszik, nincs vita. Két kakas egy tojó, tuti nem nyerő befutó. Persze, majd kakukk fióka csőrét tömi zsíros békacombbal csóri paligólyamadár!
Fotó: Nádas 4.
Eksön van! Megy a ramazuri ezerrel. Kelepelés, veszekedés, verekedés, sírás, őrjöngés. Marakodnak, kakaskodnak a gólyafiúkák, a lápos legszebb, egyáltalán nem lapos, inkább bögyös gólyalányáért. Ennek leginkább a békák örülnek. Addig sem a tápláléklánc legalján szerepelnek. Kereshetnek még egy pár száz szúnyoglárvát, mire rájuk kerül a sor, és eljön értük egy hosszú gólyacsőr, hogy megtanítsa őket is repülni.
Fotó Nádas 5.
Itt látható a legszebb gólyahölgy, aki csak látszólag, egykedvűen kívülálló. Jobb szeretné, a hosszabb farkú gólyalegényt magáénak tudni, de rábízza sorsát a véletlenre. Az is lehet, a kisebb farkúnak sokkal nagyobb a kérója, meg közelebb van békázó helyhez.
Fotó: Nádas 6.
Aki a rövidebbet húzza, szépen a távozás mezejére lép, illetve repül. Keres egy klassz termiket, és majd felülről kipásztázza melyik fészekbe keresnek hosszabb távra élet-társ-bérlőt.
Azt mondod nem látsz semmit a képeken, csak a nádast? Az hogy lehet? Pedig ott vannak. Nézd csak!:
Igaz minden fotóelőhívós, sötétkamrás, nagyítós tudásomat latba kellett vetnem. Majd kigúvadt a szemem. Végén már szöcskét, tornyot, szelíd tanyát is láttam a képeken. Tiszta szerencse, hogy tudtam melyiken mit is kell keressek. Hej, mit nem adnék egy jó kis teleobjektíves fényképezőgépért! (Talán pénzt?)
Szóval emlékezz mit írtam a fenti, azonos sorszámú kép alá! Ha nem emlékszel olvasd el megint.
Fotó 1.
Fotó 2.
Fotó: 3.
Fotó: 4.
Fotó: 5.
Fotó:6.
Így folytatódik a városban. Csak látszólagos a gólyafik nyugodalma.
Két napja jöttek meg. Úgy nézem nem a régi összeszokott pár egyedei, inkább azok fiókái.
mert nagyobb testűek, szép sűrű a tollazatuk, és sokkal fehérebbek is, mint az évek óta hazajáróké, itt költőké..
Bizonyára a tavalyi költés fiataljai akarják eredeti szülőhelyükön folytatni az életnek nevezett körforgást. Hát, elég lepukkant már bizony ez a fészek. Ráférne egy kis renoválás. Tavaly rendesen leomlott az egyik oldala, és egész nyáron gaz zöldellt belőle. Néha az volt az érzésem a fémen ülnek, állnak a gólyák.
Egyedül ácsorog sokáig az egyik, majd csere. Olyanok, mint valami önkényes lakásfoglalók. Nem merik szabadon, üresen hagyni a fészket, nehogy valaki más költözzön belé.
Mint látható nem alaptalan a félelem. Vannak még egyedül repkedő egyedek. A magányos keresi, hová is tudna hazamenni. A fészekben lévő hím gólya, (vagy amelyiknek van lógója), eszméletlen kelepelésbe kezd, amikor közeledik a vetélytárs.
Tavaly 3 kis gólya nevelődött fel ebben a fészekben. Biztosan azok között megy az örökösödési, meg a párzási hajcihő.
Nos ők az én címer állataim. A mesterségem címerei. Vagy a logóim, a kedvenceim.
Szerző: Sándorné Kósa Brigitta
Forrás: Kendő Ereje