Az alábbi beszélgetés zajlott ma kettőnk között, eltervezve egy olimpiai cikket.
Maja: "Na, tényleg mindenki megszólalt már Olimpia ügyben? Budapest ügye, vagy az ország ügye? Király.
Én speciel nem szavazhattam. Mert nem vagyok pesti. Egészen pontosan nem oda szól a lakcímkártyám, mert épp kettessel kezdődik az irányítószámom.
Pestre járok dolgozni. Ott vásárolok a boltokban. Ott szívok a metrón. Ott ülök minden áldott nap a dugóban. Ott csúszkáltam a jégpáncél borította utcákon. Oda megyek le a sarokra a cipészhez. Ott veszem a péksüteményt amit eszem napközben. De nem oda szól a kib@&ott lakcímkártyám. Pedig éppen csak nem ott alszom. Így engem a kutya nem kérdez meg, hogy mit akarok.
Ja, mert én vagyok a vonzáskörzet, a peremkerület. Én lakom a nullás körül, Pécelen, Dorogon, Dunakeszin, Fóton, Biatorbágyon, Dunaharasztin, Vecsésen, Gyálon stb….
És én is szeretnék beleszólni abba, hogy mi történne a mindennapjaimmal olimpia idején".
Brigi: "Hát ja! Mondjuk, ha Borsodban laknánk is vinné a lóvénkat. Mostmár azon imádkozzunk, hogy vonják vissza az 50 milliárdba kerülő népszavazás kiírása előtt."
Imáink meghallgattattak! Alleluja!
Róma és Budapest már nem játszik, így csak Párizs és Los Angeles kandidál
Szerző: Maja Gabriella Mia, Sándorné Kósa Brigitta
Forrás: Kendő Ereje